Könyvajánló

Sokat olvastunk mostanában, de rég ajánlottam könyvet. De most megint gyöngyszemre akadtam, így közzéteszem, hátha kedvet kaptok elolvasni.

Robert Williams: Luke és Jon

A Scolar kiadó megint nagyon jó darabot talált a kamaszokról/kamaszoknak szóló sorozatába. Így írnak az ismertetőben a könyvről:

A 13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. Amikor imádnivaló, gyönyörű és habókos anyja egy közúti balesetben meghal, összeomlik a család: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. A fiú a családi élet összezúzott darabjaiból próbálja összeragasztgatni jövőjüket. Az apa és a gyerek kapcsolata azonban csak tovább lazul, s úgy tűnik, megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy ósdi ruhákba öltözött fura kis madárijesztő: Jon…

A Luke és Jon a kortárs brit regényirodalom egyik bestsellere; szerzője könyvesbolti eladóból vált az egyik legünnepeltebb íróvá Nagy-Britanniában. A család összeomlását, majd újbóli felépülését, illetve a kamaszkor kihívásait bemutató regényben nincsenek teátrális „nagypillanatok”; Williams óvatosan, érzékenyen és lassan hömpölyögve mesél. Mondataiban sokrétűen világítja meg az élet árnyoldalait, s a maguk természetességében kínál megoldást azokra.

Hozzáteszem, hogy az iskolai problémák is megjelennek a könyvben, a lúzer, bántalmazott gyerek, az agresszívitás, az ezekre adott válasz, elkerülés, befelé fordulás. Szomorú, de ott van az is, hogy a tanárok világába nem jut be a gyerekek egymás közötti bántalmazása, tragédia kell ahhoz, hogy kezeljék a problémát. Nem ez a fő témája a könyvnek, de megkerülhetetlenül ott van, vitaindító lehet, ha kamaszokkal olvassuk a könyvet.

Nagyon jó lenne, ha a magyar órán helyet kaphatna a kortárs irodalom, mert valódi mai problémákat vet fel. Miért olvasunk: érzelmeket közvetít, problémákat és megoldási  módokat mutat fel, katartikus élményt nyújt. A klasszikus irodalom el nem vitatható érdemei mellett, azt gondolom a mai gyerek számára a róla szóló könyv hozhatja meg a valódi katarzist.

Olvassátok el, nem vidám, de fantasztikusan jó.

Szakvéleményezés 3.- a megyei szakértői bizottságok működése

Szakvéleményezésről szóló írásaim sorában most a megyei (budapesti) szintű szakértői bizottságok feladatairól esik szó.

A 15/2013-as EMMI rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatok működéséről szabályozza a tankerületi és megyei szintű szakértői bizottságok működését.

Eszerint a tankerületi szakértői bizottságok (melyek általában a nevelési tanácsadókban kerültek kialakításra)a következő feladatokat látják el.

- 3 éves kornál idősebb gyermek teljes körű (pszichológiai, gyógypedagógiai, szükség szerint orvosi) vizsgálata
- iskolaérettségi vizsgálat
- beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek első vizsgálata és további kontroll vizsgálatai

Amennyiben a tankerületi szakértői bizottság a vizsgált gyermek problémáját a nehézségnél súlyosabbnak véli, úgy további vizsgálatra a megyei szintű (budapesti) szakértői bizottságokhoz küldi tovább. Ehhez már nem kérik a szülő újabb beleegyezését, hivatalból megküldik a gyermek teljes iratanyagát, eddigi vizsgálatainak anyagát.

A megyei (fővárosi- 1-4. számú) illetve az országos illetékességű szakértői bizottságok (Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló stb.) feladatai:

- a három évesnél fiatalabb gyermekek teljes körű vizsgálata
- a tankerülettől megküldött vizsgálati anyag alapján a sajátos nevelési igény megállapítása vagy elvetése, szükség esetén azok kiegészítése további vizsgálatokkal - ennek megfelelő szakértői vélemény készítése
- a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása (utazási kedvezmény, családi pótlék, tankönyv és taneszköz támogatás)
- a sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálata

A megyei szintű szakértői bizottságok szakvéleménye szintén pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálaton alapul. A tankerületi szintű vizsgálathoz képest ezek a vizsgálatok egy napon zajlanak, és neurológia (orvosi) vizsgálattal is kiegészülnek. Mivel a tankerületnek az új rendelet értelmében elővizsgáló szerepe van, így a vizsgálati anyag is a szakértői bizottság rendelkezésére áll, a megyei szintű vizsgálat rövidebb lehet. Saját tapasztalatom szerint sokat kell várni a vizsgálatokra, viszonylag feszített menetben zajlanak.
A működéshez szükséges protokollok még készülnek, az egyes bizottságok vizsgálati anyagában, módszereiben ezért eltérések vannak. Várható, hogy a jövőben egységes vizsgálati protokollok kerülnek bevezetésre.

A vizsgálat végén a vizsgáló gyógypedagógus összegzi a szülőnek a vizsgálat eredményét és egy előzetes véleményt ad át a szülőnek. Ekkor kérik a szülő egyetértését is a diagnózissal kapcsolatban és egyeztetik a szülővel a gyermek nevelésére-oktatására kijelölt intézményt is.
Az iskola kijelölése tapasztalatom szerint nem mindig történik meg, megadják a szülőnek a lehetőséget, hogy saját maga keressen befogadó iskolát a gyermekének. Ez a lehetőség sokszor nagy nehézséget okoz a szülőnek, aki gyakorlatilag házalni kényszerül a gyerek szakvéleményével és sok esetben zárt ajtókat dönget.

A szakvélemény tartalmi részéről a következő alkalommal írok.

A szakértői vizsgálat

Előző írásomban a szakértői bizottság vizsgálatának kezdeményezéséről írtam. 
Most lássuk, hogyan is zajlik a szakértői vizsgálat!

Az első fokú (tankerületi) szakértői vizsgálatra a Pedagógiai Szakszolgálat tértivevényes levélben hívja be a szülőt és a gyermeket.
A vizsgálat több alkalommal zajlik, különböző időpontban találkozik velünk a pszichológus, illetve a gyógypedagógus.
A pszichológiai vizsgálatot anamnézis felvétele előzi meg, ahol a szülőtől a gyermek születésének körülményeiről, illetve addigi fejlődéséről tesznek fel kérdéseket. Ez az anamnézis a fejlődési eltéréseket tárja fel, illetve információt ad arról, hogy érhette-e a gyermeket olyan károsodás, ami neurológiai eltérést okozhat.
Az anamnézis felvétel egyben egy tájékozódó beszélgetés is, ahol a szülő megfogalmazhatja esetleges nevelési problémáit, felteheti kérdéseit. Egyben információt szolgálat arról is, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a család a gyermek iskolai feladataira való felkészítésekor, illetve milyen megoldási módjaik vannak ezek kezelésére.
A pszichológiai vizsgálat a gyermekkel kb. 1 órát vesz igénybe. A gyermek terhelhetőségének figyelembe vételével akár két alkalomra is elhúzódhat, ha a feladatvégzés lassú, vagy további részvizsgálatok igénye merül fel. A pszichológus IQ tesztet vesz fel, ami a mai vizsgálati gyakorlatban korszerű teszteljárásokat jelent: általában a WISC, vagy a Woodcock-Johnson tesztek felvétele jellemző. Beszédvizsgáló szakértői bizottságok a SON non-verbális tesztet, esetleg a Raven tesztsorozatot is alkalmazzák, hogy a beszéd sérülése esetén is objektív képet kapjanak az intelligencia struktúráról.
Miért szükséges az intelligencia teszt a tanulási képességek vizsgálatánál?
Egyrészről az értelmi fogyatékosság kizárására: itt ugyanis nem tanulási zavarról, hanem tanulási akadályozottságról van szó, ami más- speciális gyógypedagógiai - ellátást igényel. Másrészről a részképesség struktúra feltárása a feladata, hiszen a tanulási zavarok, nehézségek hátterében elsősorban az egyenetlen részképesség profil is fellelhető: ilyenkor egyértelműen kirajzolódnak azok a területek, ahol nagyobb az elmaradás, illetve azok, amelyek jól funkcionálnak, tehát a fejlesztés tud támaszkodni rájuk.

A gyógypedagógus egy másik alkalommal találkozik a gyermekkel. Az ő feladata, hogy feltárja milyen nehézséggel küzd a gyermek, és ez hogyan hat a tanulására. Különböző tesztekkel, vizsgálati anyagokkal dolgozik. Ezek egy része az alap kultúrtechnikák elsajátításának fokát vizsgálja (olvasás, írás, számolás), mások pedig a részképességek szintjéről ad tájékoztatást (észlelés, emlékezet, szerialitás - azaz sorrendiség stb.) Általában a Meixner Ildikó-féle diszlexia vizsgálatot, a Dékány Judit-féle diszkalkulia vizsgálatot alkalmazzák, kiegészítve az általános tájékozottság, a szókincs vizsgálatával.
A vizsgálat során feltárhatnak mélyebb problémákat is, ekkor kiegészítő vizsgálatokat is végeznek. Pl. ha felmerül a beszédészlelés, beszédértés nehézsége, akkor GOH (beszédészlelés, beszédhanghallás) vizsgálat és GMP (beszédészlelés, beszédértés) vizsgálat is sorra kerülhet.
A fentieket kiegészítheti mozgásvizsgálat, a lateralitás (oldaliság) vizsgálata is.

A fenti általános vizsgálatokat egyes szakértői bizottságok saját vizsgálataikkal is kiegészíthetik. Még nincs általános vizsgálati protokoll, így kerületenként és országrészenként a vizsgálat némi eltérést mutathat. A vizsgálati anyagok, eljárások kidolgozás alatt állnak, így várható, hogy azokat hamarosan bevezetik.

A vizsgálat eredményét a vizsgálók összegzik és tapasztalataik alapján közösen hozzák meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:
- nem állapítanak meg tanulási nehézséget- ebben az esetben a gyermeknek további ellátásra nincs szüksége.
- nehézséget állapítanak meg: ekkor a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, szakvéleményében ellátására vonatkozó javaslatokat fogalmaznak meg, illetve az oktatási-nevelési intézmény számára javaslatot adnak a gyermek tanítására, nevelésére vonatkozóan.
- súlyosabb zavart vélelmeznek, ez esetben a gyermeket tovább küldik a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálatára.

A továbbiakban a megyei szintű szakértői vizsgálatról lesz szó.

A cikkekkel kapcsolatos kérdéseket, hozzászólásokat várom szeretettel, akár konkrét esetre vonatkozóan is. Kíváncsi vagyok a szülők tapasztalatára is:)

Szakvéleményezés

Az elmúlt napokban több szülő keresett meg azzal, hogy segítsek értelmezni gyermeke szakvéleményét. Az iskolában is minden napos kérés ez, nem csak a szülők, de a pedagógusok részéről is. 

Így most néhány bejegyzésben a szakvéleményezés menetét, a szakvélemény tartalmát, az ellátási formákat járom körbe. 

I. Vizsgálat kezdeményezése szakértői bizottságoknál

A tavalyi rendeletmódosításoknak és a köznevelési rendszer átalakításának eredményeként a kerületi/területi illetékességű nevelési tanácsadók, pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatokért felelős szakemberei tankerületi szakértői bizottságokká alakultak. Ezek a tankerületi szakértői bizottságok jelentik az első lépcsőfokot (gyakori esetben az egyetlen lépcsőfokot) a szakvéleményezés folyamatában.

A vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, hatóság, illetve szülő egyetértése mellett a nevelési-oktatási intézmény (tehát az óvoda, vagy az iskola). A vizsgálati kérelem a 15/2013-as EMMI rendelet mellékletében található 4 oldalas dokumentum, melyet a nevelési-oktatási intézménynek kell kitölteni és a szülővel aláíratni. Az iskola/óvoda igazgatójának nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálatot szükségesnek tartja, valamint mellékelni kell a pedagógusok (ofő, szaktanár) által készített pedagógiai véleményt.

A fenti EMMI rendelet részletesen rendelkezik a vizsgálati kérelem kitöltésének, továbbításának módjáról, a határidőkről, a kiértesítés módjáról, így ezeket itt nem részletezem.

Mit tartalmazzon a pedagógiai vélemény? 

Mivel a vizsgáló a gyermeket először látja életében, esetleg csak arra az egy órára, amíg a vizsgálat tart, nagyon fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógusok véleményt írjanak. A vizsgálatok négyszemközti helyzetben zajlanak, melyben a gyermek esetleg jobban, vagy éppen rosszabbul teljesít, mint a tantermi feladathelyzetben. Ez a kétszemélyes helyzet és a rövid idő nem alkalmas arra, hogy az osztályközösségben megjelenő problémák is felszínre kerüljenek. A tesztek elvégzése nem pótolja azt a tudást, mellyel a gyermeket nap, mint nap tanító pedagógusok rendelkeznek. Ezért az objektív véleményalkotáshoz szükség van a pedagógiai véleményre. A szülőkkel felvett tájékozódó beszélgetés és anamnézis ugyanezt a képet hivatott árnyalni.

A jó pedagógiai vélemény nemcsak a gyermek tanulásának nehézségeit tárja fel, hanem jó tulajdonságairól, erősségeiről is szól, hiszen a közös munka során ezekre támaszkodva lehet a nehézségeket leküzdeni. 

Ki írja meg a pedagógiai véleményt?

A rendelet szerint osztályfőnök és a problémás területet tanító szaktanár. Tehát anyanyelvi készséghiány esetén magyar tanár, de ha a probléma az idegennyelv tanulását is érinti, akkor az idegen nyelvet tanító tanár is. Matematika területén jelentkező nehézségek esetén a matematika tanár, de árnyalhatja a képet a fizika és kémia tanár véleménye is. 

Amennyiben már foglalkozik a gyermekkel segítő szakember (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus), ő is ír pedagógiai véleményt a vizsgálathoz.

A vizsgálati kérelem, a pedagógiai vélemény beérkezése után a tankerületi szakértői bizottság ütemezi a vizsgálati időpontokat, majd kiértesíti a szülőt. A vizsgálatok délelőtti is délutáni időpontban is lehetnek, a gyermek részére igazolást állítanak ki a vizsgálati részvételről.

A következő részben a vizsgálat menetéről írok majd. 

Itt van az ősz, itt van újra...

S az ősszel együtt az elsősök. Már ismerkedünk, sok a pici 6 éves. Kalimpálnak az asztal alatt, mert nem ér le a lábuk:)

Viszont: van hit és erkölcstan órájuk, mindennapos tesijük, időnként a 7. órában, nehéz iskolatatyójukról nem is beszélve.

A sok különóra eredményeként a magyar órák száma kettővel csökkent, így roham léptekkel kell betűket tanulni. Az új tanterv szerint legalábbis kellene: akár heti 4 betűcskét is.

Szegény tanító nénik a maguk helyzete és vérmérséklete szerint reagálnak a dolgokra: halad a tanmenettel és frusztrálódik, gerjesztve a szülők és gyerekek frusztrációját; más lemarad és aggódik, mikor és minek a rovására fogja megtanítani; megint más megtalálta a lesz...m tablettát és lassan, komótosan halad, ahogy a gyerek bírja.

Ugye tudjuk mi az áldiszlexia? Termeljük! Ezzel tömegével lesz a fejlesztőpedagógusnak munkája, pedig dehogy erre vágyik!

Nálatok is ez a helyzet??

Lecke One Braing Tuning tanulásmódszertan tábor

Nagyon régen nem írtam erre a blogomra. Éreztem sokszor a hiányát, de a napi problémamegoldás kötötte le az energiáimat.

Mindenki hallott a közoktatás átalakításáról, melyek az én helyzetemben is jelentős változásokat generáltak. Nem volt egyszerű így kezdeni az évet, ez mindenben pár hét csúszást eredményezett. Mostanra kialakultak a keretek, lett végre órarendem, így végre az érdemi munkával tudok foglalkozni. Ez végre felszabadít némi időt és sok energiát arra, amire igazán szeretném.

Mielőtt elkezdeném az ez évi bejegyzések sorát, kívánkozik egy kis nyári visszatekintés.

Már régen szeretnék beszámolni nyári táborunkról, amit 6-7-8. osztályosoknak tartottunk, kolléganőmmel augusztus közepén. 

Tanulásmódszertan táborunkban nyolc lelkes fiatal egy héten keresztül kereste velünk, hogyan tanulhat hatékonyabban, mik azok az erősségek, amikre az otthoni felkészülésük során támaszkodhatnak, milyen külső és belső erőforrást mozgósíthatnak ahhoz, hogy javuljanak eredményeik.

A csoport minden tekintetben heterogénnek bizonyult: életkorban, tanulmányi eredményekben, képességekben, habitusban. Egyszóval szépen reprezentálták az iskolai tanulókat: ilyenek voltak és olyanok, emilyenek és amolyanok, mindenki egyedi és megismételhetetlen.

Ideálisan alakult a fiúk és lányok aránya és szerencsésen párokra lehetett őket osztani egy-egy feladathoz.

Naponta 4 órát töltöttünk együtt. Számunkra nagy kihívás volt, hogyan foglalkozzunk a nyári nagy melegben úgy a tanulással, hogy ne emlékeztessen az iskolára, ne vegye el a kedvüket. A lelkesedés, az aktivitás, és a csoport összetartozásának kialakulása igazolta, hogy ezen a téren sikeresek voltunk.

Az öt nap során foglalkoztunk a különböző intelligencia típusokkal, tanulási stílusokkal. Megtapasztaltuk erősségeinket és gyengeségeinket. Kipróbáltuk, milyen terjedelmű az auditív és a vizuális emlékezetünk, mennyi ideig és milyen színvonalon tudjuk figyelmünket koncentrálni. Ennek megfelelően felosztottuk a délutáni tanulási időnket, kijelöltük a koncentrálás és a pihenés fázisait. 

Az emlékezet fejlesztéséhez különböző mnemotechnikai eljárásokat próbáltunk ki. Többféle információt tanultunk meg kezelni és megjegyezni: képeket, adatokat, verset és idegen szavakat. Mindenki kipróbálhatta, hogy mennyiben segíti a memorizálásban a saját tanulási stílusához igazodó technika.

A szövegértés-szövegfeldolgozás területe hangsúlyos volt a tábor tematikájában. Ennek nehézségei sok tanulónk életét megkeserítik, ha ez nem működik, hiába minden befektetett energia, nem jönnek az eredmények.

Első lépésként a szavak megértésére helyeztük a hangsúlyt: listát készítettünk minden, általunk nem értett szóról. Megkerestük azokat a forrásokat, ahol utána tudunk nézni az ismeretlen szavaknak. Ezután újabb lista következett a szöveg kulcsszavairól, melyet újságírói technikával, a kulcskérdések segítségével határoztunk meg. A kulcsszavakból vázlat, majd gondolattérkép (mind map) készült. 

Sokan megcsillogtatták rajztudásukat is, számos nagyon szép rajzos gondolattérképet alkottak a gyerekek.

Látszott az örömük, amikor visszamondták a feldolgozott szöveget és felismerték mennyi energiát spóroltak a fenti technikák alkalmazásával.

Az utolsó nap a tanulással kapcsolatos pszichés tényezők kerültek terítékre. Egy imitált feleltetési szituációban szorongató érzés volt látni, hogy a gyerekek milyen félelmeket élnek át a számonkérés során. Sokuk negatív önértékeléssel éli meg a hétköznapjait, teljesítményüket jóval a valóságos alatt értékelik. Kevés sikerélményt tudtak még a jó tanulók is magukénak. Az iskola mindnyájuknak a versengést, a megmérettetést és az előrevetített kudarcokat jelentette.

Szomorú volt látni mivé válik sokunk erőfeszítése...

Az utolsó napon megismerkedtünk azokkal a negatív önértékelést tápláló gondolatokkal, téveszmékkel, melyek általánosak a gyerekek között. Megvizsgáltuk, mi ezeknek a gondolatoknak a kiinduló pontjai, illetve hogyan tudunk megküzdeni ezekkel. Találtunk sok-sok pozitív gondolatot, amivel az iskolai nehézségeken úrrá lehetünk. Összeállítottunk egy - a jógán- alapuló gyakorlatsort a lazításra, az izgalom legyőzésére, a koncentráció növelésére.

Zárásként az öt nap ismereteit rendszerbe foglaló társasjátékot játszottunk.

Minden gyerek egy-egy lapbookot készített a hét során, melyet az utolsó napon hazavittek. Reményeink szerint elő-előveszik és átnézik a tartalmát, segítve ezzel most már önálló, otthoni tanulásukat.

Nagyon sokat tanultunk mi is ez alatt a hét alatt a gyerekektől. Nagyon jó kis csapat lettünk, a gyerekek hamar megtalálták a közös hangot, jól összekovácsolódtak. Hihetetlen toleranciáról és együttműködésről tettek tanúbizonyságot. Jó volt látni, hogy a versenyhelyzet kiiktatása valódi kooperációt, aktivitást és pozitív viszonyulást hozott elő belőlük. 

Voltak nehézségeink, de senki sem futamodott meg. 

Lelkesedésükben minden nap a tízes skálán kilenc pont fölé értékelték a programot. Nagylelkűek voltak velünk, mert mi enélkül is nagyon élveztük a tábort, ez már csak a hab volt a tortán:)

A kibővített programmal az idei tanévben iskolásainkat bombázzuk. Alig várjuk, hogy új csoporttal új tábort indítsunk.

Nyári intenzív tanulásmódszertani kurzus nagyobbaknak

A Mocorgóház Fejlesztő Központ felsősöknek készülő nyári kurzusát ajánlom szeretettel figyelmetekbe:)

Lecke One Brain Tuning®

Miért jársz iskolába? Tudod a választ?

Tudsz mindent, amit eddig tanítottak Neked?

Vagy inkább az szeretnéd tudni, hogy hogyan tanuld meg azt, ami igazán érdekel, és hogyan hangolódj rá arra, ami nem a szíved csücske?

Keressük együtt a választ ezekre a kérdésekre!

Legyen a tanulási idő egyre rövidebb, a tanulás egyre élvezetesebb!

Segítünk, hogy egyre magabiztosabban állj a tanuláshoz, és egyre sikeresebb légy!

Várjuk a 6.-9. osztályos fiatalokat intenzív tanulás-módszertani kurzusunkra, hogy megtanuljanak minél jobban tanulni és a fenti célokat könnyebben  elérni.

A foglalkozásokat a Mocorgóház Fejlesztő Központ sok éves tapasztalattal rendelkező, tanulásmódszertanban képzett fejlesztőpedagógusai tartják.

Időpontok: 2013. augusztus 12- 16. 9-13-ig vagy 2013. szeptember 2-6. 14-18-ig.

Helyszín: Budapest, I. kerület Hattyú utca.

Bejelentkezés, további tájékoztatás: leckeone@gmail.com

Info: www.mocorgohaz.hu