2014. május 19., hétfő

Ismét tanulásmódszertan tábor nyáron

Lecke One Brain Tuning®
Tanulásmódszertani Tanfolyam                                                                                                                      


Miért jársz iskolába? Tudod a választ?
Tudsz mindent, amit eddig tanítottak Neked?
Vagy inkább az szeretnéd tudni, hogy hogyan tanuld meg azt, ami igazán érdekel, és hogyan hangolódj rá arra, ami nem a szíved csücske?

Keressük együtt a választ ezekre a kérdésekre!

Legyen a tanulási idő egyre rövidebb, a tanulás egyre élvezetesebb!
Segítünk, hogy egyre magabiztosabban állj a tanuláshoz, és egyre sikeresebb légy!

Várjuk a 6.-9. osztályos fiatalokat 20 órás tanulás-módszertani kurzusunkra, hogy hatékonyabb legyen az otthoni tanulásuk és könnyebben elérjék a fenti célokat.

A foglalkozásokat a Mocorgóház Fejlesztő Központ sok éves tapasztalattal rendelkező, tanulásmódszertanban képzett fejlesztőpedagógusai tartják.


A tanfolyam helyszíne: Bp. I.kerület Hattyú utca 12. Szalonka Műhely (127-es kapucsengő).
A tanfolyam kezdete: 2013. június 23
A tanfolyam időtartama: 20 óra (4x60 perc naponta)


A tanfolyami tematika 5 témakört ölel fel.

Az egyes blokkok tematikája a következő:

1.     Mi a tanulás? Milyen feltételei vannak? Hogyan tanulunk? Ki milyen tanulási stílusú, milyen erősségekre támaszkodhat? Tanulási szokások- ki hogyan tanul? Időbeosztás, tanulástervezés.
2.     A tanuláshoz szükséges külső és belső feltételek. A figyelem, az emlékezet fejlesztése különböző technikákkal. A verstanulás, a szótanulás technikái. A nem összefüggő adatok megtanulása.
3.      A tanulás folyamata. A produktív, azaz értelmező-rendszerező tanulás módszere. A szavak és a szöveg jelentése. Segédeszközök használata. Szövegfeldolgozás értelmező módon.
4.     Szövegfeldolgozás, vázlatolási technikák. Önálló szóbeli felelet vázlat segítségével. Felkészülés a szóbeli és írásbeli számonkérésre.
5.      Jó tanácsok, technikák az írásbeli és a szóbeli feleléshez. A vizsgadrukk és a tanuláshoz kapcsolódó szorongás leküzdése. A tanulók közötti bizalmi kapcsolat erősítése. 

A fenti tematikát természetesen csapatépítő játékok, mozgásos játékok színesítik
A tanfolyam során minden gyerek munkáiból portfoliót (lapbookot) készít, ami a továbbiakban is segítségére lehet az otthoni tanulásban.

Amennyiben szeretné, hogy gyermeke részt vegyen a tanulásmódszertani kurzuson, kérjük, hogy e-mailben jelezze a leckeone@gmail.com címen.


Szeretettel várjuk a gyerekeket!

2014. május 5., hétfő

Szakvéleményes sorozat - A szakvélemény tartalma


Folytatom a szakvéleményezésről szóló cikksorozatot. Eddig a szakvéleményezés menetéről és a különböző szakvéleményező szervekről írtam, majd a vizsgálat menetét tekintettem át. A vizsgálat után elkészült a szakértői vélemény, így most annak a tartalmát ismerteti ez az írás.



A vizsgálatok befejezése után 30 napon belül kipostázásra kerül az elkészült szakértői vélemény. Egy példányt a szülőnek, egyet pedig a oktató-nevelő intézménynek küldenek meg, ahová a gyermek aktuálisan jár.
A szakértői vélemény tartalmi részét szintén a 15/2013-as EMMI rendelet szabályozza.
Lássuk, hogyan is néz ki, részenként!
1.       A tanuló személyes adatai (név, anyja neve, gondviselő neve, lakcíme, jelenlegi intézménye).

2.       A szakértői vizsgálatot megelőző anamnesztikus adatok rövid leírása. Természetesen ebben a részben a személyiségi jogok védelmének megfelelően írják le az anamnézisből kiemelendő, a diagnózist befolyásoló tényezőket. Sokszor csak az jelenik meg, hogy az anamnézis tartalmaz a diagnózist alátámasztó adatokat, de ezeket már nem jelenítik meg a véleményben.


3.       A szakértői vizsgálat leírása: maga a vizsgálatról szóló rész több részre tagolódik, hiszen a különböző vizsgálatokat különböző szakemberek végezték el, így ők külön-külön leírják a saját területükön tapasztaltakat.
Tehát külön részben jelenik meg a pszichológiai (esetleg neurológiai), valamint a pedagógiai és az esetleges kiegészítő vizsgálatok leírása (pl. beszédvizsgálat, mozgásvizsgálat stb.)
A leírásban a vizsgáló tapasztalatai jelennek meg, milyen teljesítményt nyújtott a gyermek az adott feladatokban, hogyan viszonyult  vizsgáló személyhez, a vizsgálati szituációhoz, illetve e vizsgálati feladatokhoz. Ide kerülnek azok a megállapítások, melyek jelzik, hogy mely területen voltak nehézségei a gyermeknek a feladatokban. (pl. enyhe tanulási nehézsége van az olvasás területén).

4.       Diagnózis: a különböző vizsgálati területek összegzése során a szakemberek közösen állapítják meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:

-          a gyermeknek nincs olyan mélységű problémája, mely a különleges bánásmódot igénylő gyermekek kategóriájába sorolná, ilyenkor nem rendelnek a szakvéleményhez ellátást.

-          a gyermek problémája a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség definíciója alá sorolható (BTM)


-          a gyermek problémája súlyos és tartós, a sajátos nevelési igény kategóriájába sorolható (SNI). Ebben az esetben a diagnózis BNO kódot is tartalmaz, ami egy betű-szám kombináció a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint. (pl. F.70.)

4.a SNI státusz esetén a megyei vagy országos Szakértői Bizottság dönt arról, hogy  a gyermek a tankötelezettségét integráltan, vagy magántanulói státuszban köteles teljesíteni. Integráció esetén a Szakértői Bizottság szakértői véleménye rögzíti annak az intézménynek a nevét, amelyet kijelöl a gyermek nevelésére-oktatására.
A tapasztalat az, hogy a vizsgálók igyekeznek a szülővel együttműködésben kiválasztani a kijelölt intézményt. Ha nincs az iskolától befogadó nyilatkozat, akkor nem jelölnek ki intézményt, hanem megvárják, míg a szülő keres gyermekének iskolát-óvodát, majd a befogadó nyilatkozat megléte után jelöli ki az intézményt. Ez nem rossz gyakorlat abból a szempontból, hogy támogatja a szülő szabad iskolaválasztáshoz való jogát (amit persze maga az élet korlátoz azáltal, hogy az iskolák sok esetben elutasítóak az integrált nevelésre). Ugyanakkor sok esetben nehéz helyzetbe hozza a szülőt, aki kénytelen maga lobbizni az intézményeknél a gyermeke elhelyezése érdekében. Nem minden szülő rendelkezik azzal az ismerettel, jogérvényesítő képességgel, hogy egy-egy elutasítóbb iskolával szemben fellépjen. Sokszor csak a körzetes iskola marad a választható iskola emiatt, ha az alkalmas a gyermek ellátásának feltételeinek biztosítására.
5.            A szakértői vélemény a további részben megfogalmazza az ellátásra vonatkozó        javaslatokat:
- a terápia jellegét
- a terápiát végző szakember végzettségét (pl. logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus)
- a terápia heti óraszámát
- a fejlesztési területeket
Személyes tapasztalatom, hogy a kerületi nevelési tanácsadó szakértői véleménye a javaslati rész tekintetében sokkal részletesebb, a fejlesztés megkezdéséhez jobban használható, mint a megyei szintű szakértői vélemények. Talán ennek az az oka, hogy a megyei szintű bizottságok nem feltétlenül vannak jelen az ellátásban, míg a nevelési tanácsadókban dolgozó kollégák maguk is végeznek (végeztek) terápiás munkát.
6.       A szakvélemény érvényességére vonatkozó részben megjelölik, hogy melyik tanév végéig érvényesek a véleményben foglaltak, illetve kijelölik a kontrollvizsgálat idejét. A kontrollvizsgálat az első vizsgálat után egy év múlva esedékes, a továbbiakban két, majd 3 évente kell kontrollvizsgálaton megjelenni.  16 éves kor után (mikorra a tanuló teljesítette a tankötelezettségét) már nem kell kontrollvizsgálatra menni, az utolsó kiállított szakértői vélemény marad érvényben.

7.       A szakértői vélemény tartalmával kapcsolatosan a bizottság kikéri a szülő véleményét, a tájékoztatás után a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért-e annak tartalmával. Amennyiben nem ért vele egyet, jogában áll az illetékes Kormányhivatalnál 15 napon belül fellebbezni. Ekkor a Kormányhivatal elrendelheti a gyermek újabb vizsgálatát egy feljebb-viteli szervnél (pl. megyei vagy országos szintű Szakértői Bizottságnál).


8.       Dátum, aláírások, pecsét.


Hát ennyi! Nem kevés, és sokszor kínai, ami benne van. A következőkben a tartalmi részt fogom részletesen leírni, kitérve azokra a terminusokra is, melyek a laikusok számára idegenül és sokszor ijesztően hatnak. Innentől viszont már maradok a szakterületemen: a tanulási nehézségeknél, illetve a diszes tüneteknél, mivel az egyes fogyatékossági tipusokhoz nem értek (mogzás , hallás, látás, értelmi fogyatékosságok), az nem az én asztalom.






2014. április 15., kedd

Könyvajánló

Sokat olvastunk mostanában, de rég ajánlottam könyvet. De most megint gyöngyszemre akadtam, így közzéteszem, hátha kedvet kaptok elolvasni.

Robert Williams: Luke és Jon



A Scolar kiadó megint nagyon jó darabot talált a kamaszokról/kamaszoknak szóló sorozatába. Így írnak az ismertetőben a könyvről:

A 13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. Amikor imádnivaló, gyönyörű és habókos anyja egy közúti balesetben meghal, összeomlik a család: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. A fiú a családi élet összezúzott darabjaiból próbálja összeragasztgatni jövőjüket. Az apa és a gyerek kapcsolata azonban csak tovább lazul, s úgy tűnik, megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy ósdi ruhákba öltözött fura kis madárijesztő: Jon…
Luke és Jon a kortárs brit regényirodalom egyik bestsellere; szerzője könyvesbolti eladóból vált az egyik legünnepeltebb íróvá Nagy-Britanniában. A család összeomlását, majd újbóli felépülését, illetve a kamaszkor kihívásait bemutató regényben nincsenek teátrális „nagypillanatok”; Williams óvatosan, érzékenyen és lassan hömpölyögve mesél. Mondataiban sokrétűen világítja meg az élet árnyoldalait, s a maguk természetességében kínál megoldást azokra.

Hozzáteszem, hogy az iskolai problémák is megjelennek a könyvben, a lúzer, bántalmazott gyerek, az agresszívitás, az ezekre adott válasz, elkerülés, befelé fordulás. Szomorú, de ott van az is, hogy a tanárok világába nem jut be a gyerekek egymás közötti bántalmazása, tragédia kell ahhoz, hogy kezeljék a problémát. Nem ez a fő témája a könyvnek, de megkerülhetetlenül ott van, vitaindító lehet, ha kamaszokkal olvassuk a könyvet.

Nagyon jó lenne, ha a magyar órán helyet kaphatna a kortárs irodalom, mert valódi mai problémákat vet fel. Miért olvasunk: érzelmeket közvetít, problémákat és megoldási  módokat mutat fel, katartikus élményt nyújt. A klasszikus irodalom el nem vitatható érdemei mellett, azt gondolom a mai gyerek számára a róla szóló könyv hozhatja meg a valódi katarzist.

Olvassátok el, nem vidám, de fantasztikusan jó.

Szakvéleményezés 3.- a megyei szakértői bizottságok működése

Szakvéleményezésről szóló írásaim sorában most a megyei (budapesti) szintű szakértői bizottságok feladatairól esik szó.

A 15/2013-as EMMI rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatok működéséről szabályozza a tankerületi és megyei szintű szakértői bizottságok működését.

Eszerint a tankerületi szakértői bizottságok (melyek általában a nevelési tanácsadókban kerültek kialakításra)a következő feladatokat látják el.

- 3 éves kornál idősebb gyermek teljes körű (pszichológiai, gyógypedagógiai, szükség szerint orvosi) vizsgálata
- iskolaérettségi vizsgálat
- beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek első vizsgálata és további kontroll vizsgálatai

Amennyiben a tankerületi szakértői bizottság a vizsgált gyermek problémáját a nehézségnél súlyosabbnak véli, úgy további vizsgálatra a megyei szintű (budapesti) szakértői bizottságokhoz küldi tovább. Ehhez már nem kérik a szülő újabb beleegyezését, hivatalból megküldik a gyermek teljes iratanyagát, eddigi vizsgálatainak anyagát.

A megyei (fővárosi- 1-4. számú) illetve az országos illetékességű szakértői bizottságok (Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló stb.) feladatai:

- a három évesnél fiatalabb gyermekek teljes körű vizsgálata
- a tankerülettől megküldött vizsgálati anyag alapján a sajátos nevelési igény megállapítása vagy elvetése, szükség esetén azok kiegészítése további vizsgálatokkal - ennek megfelelő szakértői vélemény készítése
- a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása (utazási kedvezmény, családi pótlék, tankönyv és taneszköz támogatás)
- a sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálata

A megyei szintű szakértői bizottságok szakvéleménye szintén pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálaton alapul. A tankerületi szintű vizsgálathoz képest ezek a vizsgálatok egy napon zajlanak, és neurológia (orvosi) vizsgálattal is kiegészülnek. Mivel a tankerületnek az új rendelet értelmében elővizsgáló szerepe van, így a vizsgálati anyag is a szakértői bizottság rendelkezésére áll, a megyei szintű vizsgálat rövidebb lehet. Saját tapasztalatom szerint sokat kell várni a vizsgálatokra, viszonylag feszített menetben zajlanak.
A működéshez szükséges protokollok még készülnek, az egyes bizottságok vizsgálati anyagában, módszereiben ezért eltérések vannak. Várható, hogy a jövőben egységes vizsgálati protokollok kerülnek bevezetésre.

A vizsgálat végén a vizsgáló gyógypedagógus összegzi a szülőnek a vizsgálat eredményét és egy előzetes véleményt ad át a szülőnek. Ekkor kérik a szülő egyetértését is a diagnózissal kapcsolatban és egyeztetik a szülővel a gyermek nevelésére-oktatására kijelölt intézményt is.
Az iskola kijelölése tapasztalatom szerint nem mindig történik meg, megadják a szülőnek a lehetőséget, hogy saját maga keressen befogadó iskolát a gyermekének. Ez a lehetőség sokszor nagy nehézséget okoz a szülőnek, aki gyakorlatilag házalni kényszerül a gyerek szakvéleményével és sok esetben zárt ajtókat dönget.

A szakvélemény tartalmi részéről a következő alkalommal írok.

2014. április 14., hétfő

A szakértői vizsgálat

Előző írásomban a szakértői bizottság vizsgálatának kezdeményezéséről írtam. 
Most lássuk, hogyan is zajlik a szakértői vizsgálat!


Az első fokú (tankerületi) szakértői vizsgálatra a Pedagógiai Szakszolgálat tértivevényes levélben hívja be a szülőt és a gyermeket.
A vizsgálat több alkalommal zajlik, különböző időpontban találkozik velünk a pszichológus, illetve a gyógypedagógus.
A pszichológiai vizsgálatot anamnézis felvétele előzi meg, ahol a szülőtől a gyermek születésének körülményeiről, illetve addigi fejlődéséről tesznek fel kérdéseket. Ez az anamnézis a fejlődési eltéréseket tárja fel, illetve információt ad arról, hogy érhette-e a gyermeket olyan károsodás, ami neurológiai eltérést okozhat.
Az anamnézis felvétel egyben egy tájékozódó beszélgetés is, ahol a szülő megfogalmazhatja esetleges nevelési problémáit, felteheti kérdéseit. Egyben információt szolgálat arról is, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a család a gyermek iskolai feladataira való felkészítésekor, illetve milyen megoldási módjaik vannak ezek kezelésére.
A pszichológiai vizsgálat a gyermekkel kb. 1 órát vesz igénybe. A gyermek terhelhetőségének figyelembe vételével akár két alkalomra is elhúzódhat, ha a feladatvégzés lassú, vagy további részvizsgálatok igénye merül fel. A pszichológus IQ tesztet vesz fel, ami a mai vizsgálati gyakorlatban korszerű teszteljárásokat jelent: általában a WISC, vagy a Woodcock-Johnson tesztek felvétele jellemző. Beszédvizsgáló szakértői bizottságok a SON non-verbális tesztet, esetleg a Raven tesztsorozatot is alkalmazzák, hogy a beszéd sérülése esetén is objektív képet kapjanak az intelligencia struktúráról.
Miért szükséges az intelligencia teszt a tanulási képességek vizsgálatánál?
Egyrészről az értelmi fogyatékosság kizárására: itt ugyanis nem tanulási zavarról, hanem tanulási akadályozottságról van szó, ami más- speciális gyógypedagógiai - ellátást igényel. Másrészről a részképesség struktúra feltárása a feladata, hiszen a tanulási zavarok, nehézségek hátterében elsősorban az egyenetlen részképesség profil is fellelhető: ilyenkor egyértelműen kirajzolódnak azok a területek, ahol nagyobb az elmaradás, illetve azok, amelyek jól funkcionálnak, tehát a fejlesztés tud támaszkodni rájuk.

A gyógypedagógus egy másik alkalommal találkozik a gyermekkel. Az ő feladata, hogy feltárja milyen nehézséggel küzd a gyermek, és ez hogyan hat a tanulására. Különböző tesztekkel, vizsgálati anyagokkal dolgozik. Ezek egy része az alap kultúrtechnikák elsajátításának fokát vizsgálja (olvasás, írás, számolás), mások pedig a részképességek szintjéről ad tájékoztatást (észlelés, emlékezet, szerialitás - azaz sorrendiség stb.) Általában a Meixner Ildikó-féle diszlexia vizsgálatot, a Dékány Judit-féle diszkalkulia vizsgálatot alkalmazzák, kiegészítve az általános tájékozottság, a szókincs vizsgálatával.
A vizsgálat során feltárhatnak mélyebb problémákat is, ekkor kiegészítő vizsgálatokat is végeznek. Pl. ha felmerül a beszédészlelés, beszédértés nehézsége, akkor GOH (beszédészlelés, beszédhanghallás) vizsgálat és GMP (beszédészlelés, beszédértés) vizsgálat is sorra kerülhet.
A fentieket kiegészítheti mozgásvizsgálat, a lateralitás (oldaliság) vizsgálata is.

A fenti általános vizsgálatokat egyes szakértői bizottságok saját vizsgálataikkal is kiegészíthetik. Még nincs általános vizsgálati protokoll, így kerületenként és országrészenként a vizsgálat némi eltérést mutathat. A vizsgálati anyagok, eljárások kidolgozás alatt állnak, így várható, hogy azokat hamarosan bevezetik.

A vizsgálat eredményét a vizsgálók összegzik és tapasztalataik alapján közösen hozzák meg a diagnózist. Ez háromféle lehet:
- nem állapítanak meg tanulási nehézséget- ebben az esetben a gyermeknek további ellátásra nincs szüksége.
- nehézséget állapítanak meg: ekkor a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, szakvéleményében ellátására vonatkozó javaslatokat fogalmaznak meg, illetve az oktatási-nevelési intézmény számára javaslatot adnak a gyermek tanítására, nevelésére vonatkozóan.
- súlyosabb zavart vélelmeznek, ez esetben a gyermeket tovább küldik a megyei (budapesti) szakértői bizottság vizsgálatára.

A továbbiakban a megyei szintű szakértői vizsgálatról lesz szó.

A cikkekkel kapcsolatos kérdéseket, hozzászólásokat várom szeretettel, akár konkrét esetre vonatkozóan is. Kíváncsi vagyok a szülők tapasztalatára is:)


2014. április 8., kedd

Szakvéleményezés

Az elmúlt napokban több szülő keresett meg azzal, hogy segítsek értelmezni gyermeke szakvéleményét. Az iskolában is minden napos kérés ez, nem csak a szülők, de a pedagógusok részéről is. 
Így most néhány bejegyzésben a szakvéleményezés menetét, a szakvélemény tartalmát, az ellátási formákat járom körbe. 



I. Vizsgálat kezdeményezése szakértői bizottságoknál

A tavalyi rendeletmódosításoknak és a köznevelési rendszer átalakításának eredményeként a kerületi/területi illetékességű nevelési tanácsadók, pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatokért felelős szakemberei tankerületi szakértői bizottságokká alakultak. Ezek a tankerületi szakértői bizottságok jelentik az első lépcsőfokot (gyakori esetben az egyetlen lépcsőfokot) a szakvéleményezés folyamatában.
A vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, hatóság, illetve szülő egyetértése mellett a nevelési-oktatási intézmény (tehát az óvoda, vagy az iskola). A vizsgálati kérelem a 15/2013-as EMMI rendelet mellékletében található 4 oldalas dokumentum, melyet a nevelési-oktatási intézménynek kell kitölteni és a szülővel aláíratni. Az iskola/óvoda igazgatójának nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálatot szükségesnek tartja, valamint mellékelni kell a pedagógusok (ofő, szaktanár) által készített pedagógiai véleményt.

A fenti EMMI rendelet részletesen rendelkezik a vizsgálati kérelem kitöltésének, továbbításának módjáról, a határidőkről, a kiértesítés módjáról, így ezeket itt nem részletezem.

Mit tartalmazzon a pedagógiai vélemény? 


Mivel a vizsgáló a gyermeket először látja életében, esetleg csak arra az egy órára, amíg a vizsgálat tart, nagyon fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógusok véleményt írjanak. A vizsgálatok négyszemközti helyzetben zajlanak, melyben a gyermek esetleg jobban, vagy éppen rosszabbul teljesít, mint a tantermi feladathelyzetben. Ez a kétszemélyes helyzet és a rövid idő nem alkalmas arra, hogy az osztályközösségben megjelenő problémák is felszínre kerüljenek. A tesztek elvégzése nem pótolja azt a tudást, mellyel a gyermeket nap, mint nap tanító pedagógusok rendelkeznek. Ezért az objektív véleményalkotáshoz szükség van a pedagógiai véleményre. A szülőkkel felvett tájékozódó beszélgetés és anamnézis ugyanezt a képet hivatott árnyalni.
A jó pedagógiai vélemény nemcsak a gyermek tanulásának nehézségeit tárja fel, hanem jó tulajdonságairól, erősségeiről is szól, hiszen a közös munka során ezekre támaszkodva lehet a nehézségeket leküzdeni. 
Ki írja meg a pedagógiai véleményt?
A rendelet szerint osztályfőnök és a problémás területet tanító szaktanár. Tehát anyanyelvi készséghiány esetén magyar tanár, de ha a probléma az idegennyelv tanulását is érinti, akkor az idegen nyelvet tanító tanár is. Matematika területén jelentkező nehézségek esetén a matematika tanár, de árnyalhatja a képet a fizika és kémia tanár véleménye is. 
Amennyiben már foglalkozik a gyermekkel segítő szakember (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus), ő is ír pedagógiai véleményt a vizsgálathoz.

A vizsgálati kérelem, a pedagógiai vélemény beérkezése után a tankerületi szakértői bizottság ütemezi a vizsgálati időpontokat, majd kiértesíti a szülőt. A vizsgálatok délelőtti is délutáni időpontban is lehetnek, a gyermek részére igazolást állítanak ki a vizsgálati részvételről.

A következő részben a vizsgálat menetéről írok majd.