Okosít a torna? - okosító torna

Tanulási nehézség, magatartási problémák, beilleszkedési nehézségek. A fejlesztőpedagógus mindennapjait ezekkel a jellemzőkkel hozzá forduló gyerekek fejlesztése, terápiája teszi ki. Számos módszerrel végezzük a munkánkat, mindenki azzal, amire képesítése feljogosítja, illetve amelyik módszert specifikus képzésen elsajátította.

A tanulási nehézségek prevenciójában és terápiájában elengedhetetlen alap a mozgásfejlesztés. Sok szülő először nem is érti, hogy miért van rá szükség, hiszen hogy lesz abból olvasás, ha a gyerek egy szőnyegen gurul ide-oda.

A mozgásterápiák abból a közös elvből indulnak el, hogy az idegrendszer a mozgáson és az egyensúlyi rendszeren keresztül szerveződik. A gyermek első nyelve a mozgás, ezen keresztül érintkezik a világgal és ezen keresztül ismeri azt meg. Ahogy ügyesedik a mozgása, úgy fedez fel egyre nagyobb részt az őt körülvevő környezetből.

Mozgásfejlődése a törzsfejlődés folyamatát ismétli: a fejemeléstől kezdve a forduláson, majd a kúszás-mászáson át jut el a felegyenesedésig, a járásig, azaz a gravitáció legyőzéséig.

A mozgásfejlődés minden gyermeknél ugyanazt a fejlődési ívet járja be, egyénileg eltérő időhatárokon belül, mégis egy jól meghatározható időszakon belül. A lassabban fejlődő gyerek, vagy az egyes szakaszokat átugró gyermek potenciálisan veszélyeztetett a később kialakuló tanulási nehézségek szempontjából, de mivel az agy rendkívül plasztikus a gyermekkorban, így egyes funkciókat átvehetnek más területek, így több tényező együttes előfordulása vezet általában a későbbi valós zavarokhoz. Mindenesetre, a mozgásfejlődés rendellenességének oka és következménye van.

A csecsemő- és kisgyermekkorban zajlik az elemi mozgások kifejlődése, a funkcionális mozgások begyakorlása. Először a nagymozgások fejlődnek, később kapcsolódnak be a finommozgások.

A mozgásfejlődés mellett párhuzamosan zajlik a beszédfejlődés. A beszédprodukció is mozgásos tevékenység, csakúgy mint a később megtanulandó írás és olvasás.

Az iskolaérettség eléréséhez a mozgásfejlettség megfelelő szintje elengedhetetlen.

A fejlődés rendellenességei a következő problémákat okozhatják:

1. Tanulási problémák.
   
   
   1.1. Részképesség-zavarok
   1.1.1. Hyperaktivitás
   1.1.2. Kognitív funkciók zavarai
   • Percepció zavarai
   • Figyelem zavarai
   • Emlékezés zavarai
   • Gondolkodás zavarai
   1.1.3. Motórium zavarai
   • Izomtónus zavarai
   • Nagymozgások zavarai
   • Finom motorika zavarai
   • Cselekvéstervezés irányításának zavarai
   1.2. Komplex tanulási problémák
   1.2.1. Diszlexia
   1.2.2. Diszgráfia
   1.2.3. Diszkalkulia
   1.2.4. Hypermotilitás
2. Viselkedési zavarok.
   2.1. Agresszivitás
   2.2. Szorongás
   2.3. Beilleszkedési zavarok

A mozgásfejlődés fent említett folyamatát vizsgálja minden mozgásterápiás eljárás. Azt keresi, hogy van-e valamilyen elmaradás, a mozgás fejlődése során kialakult-e egy koordinált, jól egyensúlyozott, nem kompenzált természetes mozgás, és a hozzá kapcsolódó egyéb funkciók (érzékelés, észlelés) összhangban működnek-e vele, azaz milyen a gyermek szenzomotoros idegrendszeri fejlettsége.

A vizsgálathoz minden terápiás eljárásnak saját protokollja van, amit szintén a megfelelően képzett terapeuta betart.

A különböző életkorú gyerekeket, különböző eljárásokkal vizsgáljuk, illetve különféle mozgásterápiát javaslunk neki életkora,  nehézségei, esetleges elmaradásai függvényében.

Lemaradásban lévő gyermekeknél a megfelelő időben végzett intenzív mozgásfejlesztés csökkenti, esetenként meg is szüntetheti a nehézségeket. Mindez természetesen attól is függ, hogy milyen módszerrel, milyen rendszeresen végzik a terápiát, illetve a fejlesztés még olyan időszakban történjék, amikor az idegrendszer még újraszervezhető.

A mozgásterápiás eljárások normál fejlődésmenetű gyermek esetében is alkalmazhatók, hiszen egy tudatosabb, magasabb szintű mozgáskontroll pozitív hozadékú az ő esetükben is.

Ma Magyarországon számos terápiás lehetőség elérhető (földrajzilag sajnos nem egyenletes eloszlásban, és nem is mindig párhuzamosan).

Ebben a bejegyzésben a legelérhetőbb terápiás lehetőségeket veszem számba, a teljesség igénye nélkül, röviden.

A későbbiekben részletesen is írok majd külön bejegyzéseket arról, hogy milyen problémára melyik terápia ajánlható, illetve a szülők számára mit kell tudni az egyes terápiák alatt zajló folyamatokban, a gyerekben kialakuló esetleges regresszív tünetekről.

1. Katona-módszer

dr. Katona Ferenc neurológus professzor által kidolgozott módszer, mely a korai fejlesztésben, idegrendszeri károsodással született gyermekeknél alkalmazott. Alapelve, hogy a csecsemőnek végig kell mennie a csak az emberre jellemző (humánspecifikus) mozgássoron, ezáltal válik majd képessé a magasabb idegrendszeri funkciót igénylő bonyolultabb, finommotoros tevékenységre, mint az írás és olvasás is.

A terápia során ezen a mozgássorozaton viszik végig újra a csecsemőt.

2. Dévény-féle manuálterápia

Szintén a korai fejlesztésben alkalmazott módszer. Speciálisan képzett gyógytornász szakemberek manuális módszerrel, masszírozással állítják helyre az izmok és inak kóros állapotát, ezzel lehetővé téve a nem megfelelő mozgásos tevékenység végrehajtását. A cél itt is az idegrendszeri kapcsolatok újraszervezése, idegi kapcsolatok kiépítése a születés utáni időszakban még rendelkezésre álló tartalék idegsejtek aktivizálásával.

3. Ayres-terápia

Szenzoros terápia, ahol a gyermek különböző eszközökön elsősorban az egyensúlyi rendszert, az érzékszerveket ingerlő mozgásos feladatokat végez. A terápia non-direktív, ezért általában kisebb, szorongó, bátortalan gyerekeknél alkalmazzák. A terapeuták között sok a pszichológus.

4. INPP

A csecsemőkorban le nem épült, fennmaradt reflexek leépítésére szolgáló mozgásterápia. Jelenleg Magyarországon csoportos (iskolai) keretek között alkalmazható. Egyéni terápia végzésére a módszer hazai meghonosítója Zweegman-Kocsis Magda jogosult. A csoportos terápián akár nagyobb létszámú gyerekcsoport is végezheti a gyakorlatokat, melyek a csecsemőkori mozgásfejlődés szakaszait elemeire bontva tartalmazzák. Napi rendszerességgel kell végezni a gyakorlatokat, kb. 1 tanéven keresztül.

5. Alapozó terápia

A Doman-Delacato módszer alapján dr. Marton-Dévényi Éva által továbbfejlesztett módszer szintén az elemi mozgások újratanításával dolgozik. A gyakorlatok megadott sorrendben a csecsemőkori mozgásfejlődést követik: (fejemelés - fordítás - hason fekvő homorítás - úszómozdulat - kúszás - mászás - felülés - járás - guggolás - ugrás - szökdelések - dominancia megválasztásának és begyakorlása) A terápia általában csoportos, heti 3-szor 2 óra időtartamú. 

6. Lakatos Katalin féle TSMT (Tervezett szenzomotoros tréning)

A terápia során a gyermekek egyre nehezedő, előre megtervezett mozgásos feladatsorokat hajtanak végre, melyek célja az idegrendszer újraszervezése, az elemi mozgások, az egyensúlyi rendszer, a téri észlelés, a dominancia kialakítása, a hiányok pótlása. A terápia során általában heti két alkalommal, kis csoportos keretben zajlanak a foglalkozások.

7. Porkolábné Balogh Katalin- komplex prevenciós mozgásprogram

A fejlesztőpedagógia alapjainak letétele fúződik Porlolábné Balogh Katalin nevéhez. Munkássága elsősorban az óvodáskori prevenció kialakításában jelentős, így mozgásprogramját elsősorban óvodákban, vagy fejlesztőpedagógusok által tartott óvodás prevenciós foglalkozásokon alkalmazzák, általában kiscsoportos keretben. 

Ma számos művelődési ház, játszóház kínál óvis tornát, baba tornát, különböző zenés-mozgásos programot. Ezek nem egyenlőek a mozgásterápiás foglalkozásokkal, hiszen ott nagy létszámú csoportban, azonos programon vesznek részt a gyerekek, életkoruktól, mozgásfejlettségüktől, idegrendszeri érettségüktől függetlenül. Ezzel szemben a mozgásterápia egyénre szabott, vizsgálati eredményeken alapuló diagnózisra épül. Megadott időre kialakított egyéni fejlesztési terv alapján összeállított feladatsorokból áll, legalább 1-3 hónapra szóló terápiás időszak megtervezésével. 

Hatása mélyebb szintre hat, ezért okozhat átmeneti zavarokat a gyermek érzelmi-akarati életében,  megszakítása akár negatív következményekkel is járhat. Emiatt fontos, hogy megfelelően képzett szakember végezze.

Facebook az oktatásban

Az alábbi szöveget Czirfusz Dóra- Mózer Dávid cikkéből idézem, melyet a következő oldalon olvashattok teljes terjedelmében:
http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1115&fb_action_ids=438749336168911&fb_action_types=og.likes&fb_source=timeline_og&action_object_map={%22438749336168911%22%3A10152031260425212}&action_type_map={%22438749336168911%22%3A%22og.likes%22}&action_ref_map=[]

"A pedagógusok, különösen az osztályfőnökök olyan mechanizmusok megismerésével, mint az internetes kapcsolatok alakulása és online tanulás, kiküszöbölhetnek bizonyos problémákat, melyeknek fokozatos leépítésével mérsékelhetők az osztályon belüli marginalizálódási és túlzott differenciálódási tendenciák (klikkesedés, osztályközösség szétaprózódása), új tanulási technikák létrehozásával pedig könnyebben bevonhatják azokat, akiket a hagyományos módon kevésbé sikerült involválttá tenni az oktatásban.(kiemelés tőlem).

A korábban legfőképpen az iskola falai között működő osztályközösség már az online térben is megjelenhet, hiszen a közösségi portálokon, mint amilyen a Facebook is, csoportok létrehozásával lehetőség van külön osztálycsoportot kialakítani, ezáltal az internethasználó, gyors visszajelzéshez szokott generáció bármilyen kérdés vagy probléma esetén szinte azonnali választ kaphat az akár térben távol tartózkodó osztálytársaktól, vagy osztályfőnöktől. Amennyiben az osztály összes tagja regisztrált felhasználó, elérhető, hogy az egyébként kevés kapcsolattal rendelkező, visszahúzódóbb tanulók is egyenlően részesüljenek az információkból, és ne maradjanak le a fontosabb osztályszintű eseményekről, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Ezen felül akár kontrollként is működhet az oldal, hiszen sok diák számára a házi feladat megjegyzése állandó kihívást jelent, azonban a Social Networking Site, mintegy a leckekönyvet helyettesítve, egy-egy megfelelően időzített tanári bejegyzéssel emlékeztetheti a tanulókat a fontosabb eseményekre, az állandó konzultációs lehetőség biztosításán felül.

Mindezeken túl azonban számos új kaput nyit meg az oktatás platformjain a világháló, melynek kiaknázása lehetetlen a kulcsfogalmak és –folyamatok megértése nélkül.

Ez a kutatás ugyan csak egy szeletét vizsgálja a jelenségnek, úgy véljük, érdemes azon is elgondolkodni, hogy a digitális világ hasznosítása és az azzal szembeni ellenérzés leépítése hozzájárul a korszerű pedagógus-attitűd kialakulásához, valamint a jelenkori oktatás hatékonyságának növeléséhez."

Tapasztalatom szerint az általános iskola felső tagozatára, vagy gimnáziumba, egyetemre járó korosztály legotthonosabban a facebookon kommunikál egymással. Virtuális jelenlétük számukra létkérdés, aki nincs fent, talán nem is létezik :)

Ezért, ha találkozni akarunk velük, nekünk is be kell lépnünk abba a közegbe, ahol ők mozognak.

A facebook nem az ördögtől való, egy üres felület (tabula rasa), amin azt jelenítünk meg, amit akarunk.  A mi felelősségünk, hogy jól használjuk, és ezzel megtanítsuk nekik is, hogy jól használják. 

A hátránya, hogy a kommunikáció - bár sok esetben személyes - mégsem kell hozzá fizikai jelenlét ,- egyben az előnye is lehet: azok a tanítványaink, akik a face-to-face kommunikációban bizonytalanok, szorongóak, ezen a csatornán bátrabban megnyilatkoznak. És uram bocsá' nyitottabbak a mi megnyilatkozásainkra is.

Az iskola zárt világába a reformok mindig százéves késéssel jutnak el. Ha a technológia fejlődését nézzük, ha most is bezárkózunk, akkor néhány év alatt elveszíthetjük a fonalat, és hiába beszélünk, ha már nem egy nyelvet beszélünk majd a gyerekeinkkel.

Annyi lehetőség van a neten, egyik ilyen a facebook is, amit vétek lenne kizárni a módszereink közül.

Az idén én már tudatosan használom a munkámban. És ti mit gondoltok róla? Akár, mint pedagógusok, akár mint szülők.. 

Élménypedagógia- élmény, pedagógia!

Előző bejegyzésemben a tanévkezdés körüli gondolataimat osztottam meg veletek.  Gyűjtögettem, mit is akarok az idén és hogyan.
Ehhez csatlakozva szívesen hallgattam meg dr. Kádár Annamária pszichológussal készült beszélgetést, mely az élménypedagógiáról beszél. Minden benne van, ami nekem fontos, ahogy gondolkodom az iskoláról.
Az iskola legyen élmény, cselevés, tapasztalat, játék!
Hallgassátok meg ti is!
(dr. Kádár Annamária erdélyi pszichológus, Mesepszichológia című könyve nagy sikert aratott itthon is)