Szakvéleményezés

Az elmúlt napokban több szülő keresett meg azzal, hogy segítsek értelmezni gyermeke szakvéleményét. Az iskolában is minden napos kérés ez, nem csak a szülők, de a pedagógusok részéről is. 

Így most néhány bejegyzésben a szakvéleményezés menetét, a szakvélemény tartalmát, az ellátási formákat járom körbe. 

I. Vizsgálat kezdeményezése szakértői bizottságoknál

A tavalyi rendeletmódosításoknak és a köznevelési rendszer átalakításának eredményeként a kerületi/területi illetékességű nevelési tanácsadók, pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatokért felelős szakemberei tankerületi szakértői bizottságokká alakultak. Ezek a tankerületi szakértői bizottságok jelentik az első lépcsőfokot (gyakori esetben az egyetlen lépcsőfokot) a szakvéleményezés folyamatában.

A vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, hatóság, illetve szülő egyetértése mellett a nevelési-oktatási intézmény (tehát az óvoda, vagy az iskola). A vizsgálati kérelem a 15/2013-as EMMI rendelet mellékletében található 4 oldalas dokumentum, melyet a nevelési-oktatási intézménynek kell kitölteni és a szülővel aláíratni. Az iskola/óvoda igazgatójának nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálatot szükségesnek tartja, valamint mellékelni kell a pedagógusok (ofő, szaktanár) által készített pedagógiai véleményt.

A fenti EMMI rendelet részletesen rendelkezik a vizsgálati kérelem kitöltésének, továbbításának módjáról, a határidőkről, a kiértesítés módjáról, így ezeket itt nem részletezem.

Mit tartalmazzon a pedagógiai vélemény? 

Mivel a vizsgáló a gyermeket először látja életében, esetleg csak arra az egy órára, amíg a vizsgálat tart, nagyon fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógusok véleményt írjanak. A vizsgálatok négyszemközti helyzetben zajlanak, melyben a gyermek esetleg jobban, vagy éppen rosszabbul teljesít, mint a tantermi feladathelyzetben. Ez a kétszemélyes helyzet és a rövid idő nem alkalmas arra, hogy az osztályközösségben megjelenő problémák is felszínre kerüljenek. A tesztek elvégzése nem pótolja azt a tudást, mellyel a gyermeket nap, mint nap tanító pedagógusok rendelkeznek. Ezért az objektív véleményalkotáshoz szükség van a pedagógiai véleményre. A szülőkkel felvett tájékozódó beszélgetés és anamnézis ugyanezt a képet hivatott árnyalni.

A jó pedagógiai vélemény nemcsak a gyermek tanulásának nehézségeit tárja fel, hanem jó tulajdonságairól, erősségeiről is szól, hiszen a közös munka során ezekre támaszkodva lehet a nehézségeket leküzdeni. 

Ki írja meg a pedagógiai véleményt?

A rendelet szerint osztályfőnök és a problémás területet tanító szaktanár. Tehát anyanyelvi készséghiány esetén magyar tanár, de ha a probléma az idegennyelv tanulását is érinti, akkor az idegen nyelvet tanító tanár is. Matematika területén jelentkező nehézségek esetén a matematika tanár, de árnyalhatja a képet a fizika és kémia tanár véleménye is. 

Amennyiben már foglalkozik a gyermekkel segítő szakember (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus), ő is ír pedagógiai véleményt a vizsgálathoz.

A vizsgálati kérelem, a pedagógiai vélemény beérkezése után a tankerületi szakértői bizottság ütemezi a vizsgálati időpontokat, majd kiértesíti a szülőt. A vizsgálatok délelőtti is délutáni időpontban is lehetnek, a gyermek részére igazolást állítanak ki a vizsgálati részvételről.

A következő részben a vizsgálat menetéről írok majd.