Szakvéleményezés 3.- a megyei szakértői bizottságok működése

Szakvéleményezésről szóló írásaim sorában most a megyei (budapesti) szintű szakértői bizottságok feladatairól esik szó.

A 15/2013-as EMMI rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatok működéséről szabályozza a tankerületi és megyei szintű szakértői bizottságok működését.

Eszerint a tankerületi szakértői bizottságok (melyek általában a nevelési tanácsadókban kerültek kialakításra)a következő feladatokat látják el.

- 3 éves kornál idősebb gyermek teljes körű (pszichológiai, gyógypedagógiai, szükség szerint orvosi) vizsgálata
- iskolaérettségi vizsgálat
- beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek első vizsgálata és további kontroll vizsgálatai

Amennyiben a tankerületi szakértői bizottság a vizsgált gyermek problémáját a nehézségnél súlyosabbnak véli, úgy további vizsgálatra a megyei szintű (budapesti) szakértői bizottságokhoz küldi tovább. Ehhez már nem kérik a szülő újabb beleegyezését, hivatalból megküldik a gyermek teljes iratanyagát, eddigi vizsgálatainak anyagát.

A megyei (fővárosi- 1-4. számú) illetve az országos illetékességű szakértői bizottságok (Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló stb.) feladatai:

- a három évesnél fiatalabb gyermekek teljes körű vizsgálata
- a tankerülettől megküldött vizsgálati anyag alapján a sajátos nevelési igény megállapítása vagy elvetése, szükség esetén azok kiegészítése további vizsgálatokkal - ennek megfelelő szakértői vélemény készítése
- a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása (utazási kedvezmény, családi pótlék, tankönyv és taneszköz támogatás)
- a sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálata

A megyei szintű szakértői bizottságok szakvéleménye szintén pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálaton alapul. A tankerületi szintű vizsgálathoz képest ezek a vizsgálatok egy napon zajlanak, és neurológia (orvosi) vizsgálattal is kiegészülnek. Mivel a tankerületnek az új rendelet értelmében elővizsgáló szerepe van, így a vizsgálati anyag is a szakértői bizottság rendelkezésére áll, a megyei szintű vizsgálat rövidebb lehet. Saját tapasztalatom szerint sokat kell várni a vizsgálatokra, viszonylag feszített menetben zajlanak.
A működéshez szükséges protokollok még készülnek, az egyes bizottságok vizsgálati anyagában, módszereiben ezért eltérések vannak. Várható, hogy a jövőben egységes vizsgálati protokollok kerülnek bevezetésre.

A vizsgálat végén a vizsgáló gyógypedagógus összegzi a szülőnek a vizsgálat eredményét és egy előzetes véleményt ad át a szülőnek. Ekkor kérik a szülő egyetértését is a diagnózissal kapcsolatban és egyeztetik a szülővel a gyermek nevelésére-oktatására kijelölt intézményt is.
Az iskola kijelölése tapasztalatom szerint nem mindig történik meg, megadják a szülőnek a lehetőséget, hogy saját maga keressen befogadó iskolát a gyermekének. Ez a lehetőség sokszor nagy nehézséget okoz a szülőnek, aki gyakorlatilag házalni kényszerül a gyerek szakvéleményével és sok esetben zárt ajtókat dönget.

A szakvélemény tartalmi részéről a következő alkalommal írok.