Tanulási nehézség, magatartási problémák, beilleszkedési nehézségek. A fejlesztőpedagógus mindennapjait ezekkel a jellemzőkkel hozzá forduló gyerekek fejlesztése, terápiája teszi ki. Számos módszerrel végezzük a munkánkat, mindenki azzal, amire képesítése feljogosítja, illetve amelyik módszert specifikus képzésen elsajátította.
A tanulási nehézségek prevenciójában és terápiájában elengedhetetlen alap a mozgásfejlesztés. Sok szülő először nem is érti, hogy miért van rá szükség, hiszen hogy lesz abból olvasás, ha a gyerek egy szőnyegen gurul ide-oda.
A mozgásterápiák abból a közös elvből indulnak el, hogy az idegrendszer a mozgáson és az egyensúlyi rendszeren keresztül szerveződik. A gyermek első nyelve a mozgás, ezen keresztül érintkezik a világgal és ezen keresztül ismeri azt meg. Ahogy ügyesedik a mozgása, úgy fedez fel egyre nagyobb részt az őt körülvevő környezetből.
Mozgásfejlődése a törzsfejlődés folyamatát ismétli: a fejemeléstől kezdve a forduláson, majd a kúszás-mászáson át jut el a felegyenesedésig, a járásig, azaz a gravitáció legyőzéséig.
A mozgásfejlődés minden gyermeknél ugyanazt a fejlődési ívet járja be, egyénileg eltérő időhatárokon belül, mégis egy jól meghatározható időszakon belül. A lassabban fejlődő gyerek, vagy az egyes szakaszokat átugró gyermek potenciálisan veszélyeztetett a később kialakuló tanulási nehézségek szempontjából, de mivel az agy rendkívül plasztikus a gyermekkorban, így egyes funkciókat átvehetnek más területek, így több tényező együttes előfordulása vezet általában a későbbi valós zavarokhoz. Mindenesetre, a mozgásfejlődés rendellenességének oka és következménye van.
A csecsemő- és kisgyermekkorban zajlik az elemi mozgások kifejlődése, a funkcionális mozgások begyakorlása. Először a nagymozgások fejlődnek, később kapcsolódnak be a finommozgások.
A mozgásfejlődés mellett párhuzamosan zajlik a beszédfejlődés. A beszédprodukció is mozgásos tevékenység, csakúgy mint a később megtanulandó írás és olvasás.
Az iskolaérettség eléréséhez a mozgásfejlettség megfelelő szintje elengedhetetlen.
A fejlődés rendellenességei a következő problémákat okozhatják:
- Tanulási problémák.1.1. Részképesség-zavarok1.1.1. Hyperaktivitás1.1.2. Kognitív funkciók zavarai
- Percepció zavarai
- Figyelem zavarai
- Emlékezés zavarai
- Gondolkodás zavarai
1.1.3. Motórium zavarai- Izomtónus zavarai
- Nagymozgások zavarai
- Finom motorika zavarai
- Cselekvéstervezés irányításának zavarai
1.2. Komplex tanulási problémák1.2.1. Diszlexia1.2.2. Diszgráfia1.2.3. Diszkalkulia1.2.4. Hypermotilitás - Viselkedési zavarok.2.1. Agresszivitás2.2. Szorongás2.3. Beilleszkedési zavarok
A mozgásfejlődés fent említett folyamatát vizsgálja minden mozgásterápiás eljárás. Azt keresi, hogy van-e valamilyen elmaradás, a mozgás fejlődése során kialakult-e egy koordinált, jól egyensúlyozott, nem kompenzált természetes mozgás, és a hozzá kapcsolódó egyéb funkciók (érzékelés, észlelés) összhangban működnek-e vele, azaz milyen a gyermek szenzomotoros idegrendszeri fejlettsége.
A vizsgálathoz minden terápiás eljárásnak saját protokollja van, amit szintén a megfelelően képzett terapeuta betart.
A különböző életkorú gyerekeket, különböző eljárásokkal vizsgáljuk, illetve különféle mozgásterápiát javaslunk neki életkora, nehézségei, esetleges elmaradásai függvényében.
Lemaradásban lévő gyermekeknél a megfelelő időben végzett intenzív mozgásfejlesztés csökkenti, esetenként meg is szüntetheti a nehézségeket. Mindez természetesen attól is függ, hogy milyen módszerrel, milyen rendszeresen végzik a terápiát, illetve a fejlesztés még olyan időszakban történjék, amikor az idegrendszer még újraszervezhető.
A mozgásterápiás eljárások normál fejlődésmenetű gyermek esetében is alkalmazhatók, hiszen egy tudatosabb, magasabb szintű mozgáskontroll pozitív hozadékú az ő esetükben is.
Ma Magyarországon számos terápiás lehetőség elérhető (földrajzilag sajnos nem egyenletes eloszlásban, és nem is mindig párhuzamosan).
Ebben a bejegyzésben a legelérhetőbb terápiás lehetőségeket veszem számba, a teljesség igénye nélkül, röviden.
A későbbiekben részletesen is írok majd külön bejegyzéseket arról, hogy milyen problémára melyik terápia ajánlható, illetve a szülők számára mit kell tudni az egyes terápiák alatt zajló folyamatokban, a gyerekben kialakuló esetleges regresszív tünetekről.
1. Katona-módszer
dr. Katona Ferenc neurológus professzor által kidolgozott módszer, mely a korai fejlesztésben, idegrendszeri károsodással született gyermekeknél alkalmazott. Alapelve, hogy a csecsemőnek végig kell mennie a csak az emberre jellemző (humánspecifikus) mozgássoron, ezáltal válik majd képessé a magasabb idegrendszeri funkciót igénylő bonyolultabb, finommotoros tevékenységre, mint az írás és olvasás is.
A terápia során ezen a mozgássorozaton viszik végig újra a csecsemőt.
2. Dévény-féle manuálterápia
Szintén a korai fejlesztésben alkalmazott módszer. Speciálisan képzett gyógytornász szakemberek manuális módszerrel, masszírozással állítják helyre az izmok és inak kóros állapotát, ezzel lehetővé téve a nem megfelelő mozgásos tevékenység végrehajtását. A cél itt is az idegrendszeri kapcsolatok újraszervezése, idegi kapcsolatok kiépítése a születés utáni időszakban még rendelkezésre álló tartalék idegsejtek aktivizálásával.
3. Ayres-terápia
Szenzoros terápia, ahol a gyermek különböző eszközökön elsősorban az egyensúlyi rendszert, az érzékszerveket ingerlő mozgásos feladatokat végez. A terápia non-direktív, ezért általában kisebb, szorongó, bátortalan gyerekeknél alkalmazzák. A terapeuták között sok a pszichológus.
4. INPP
A csecsemőkorban le nem épült, fennmaradt reflexek leépítésére szolgáló mozgásterápia. Jelenleg Magyarországon csoportos (iskolai) keretek között alkalmazható. Egyéni terápia végzésére a módszer hazai meghonosítója Zweegman-Kocsis Magda jogosult. A csoportos terápián akár nagyobb létszámú gyerekcsoport is végezheti a gyakorlatokat, melyek a csecsemőkori mozgásfejlődés szakaszait elemeire bontva tartalmazzák. Napi rendszerességgel kell végezni a gyakorlatokat, kb. 1 tanéven keresztül.
5. Alapozó terápia
A Doman-Delacato módszer alapján dr. Marton-Dévényi Éva által továbbfejlesztett módszer szintén az elemi mozgások újratanításával dolgozik. A gyakorlatok megadott sorrendben a csecsemőkori mozgásfejlődést követik: (fejemelés - fordítás - hason fekvő homorítás - úszómozdulat - kúszás - mászás - felülés - járás - guggolás - ugrás - szökdelések - dominancia megválasztásának és begyakorlása) A terápia általában csoportos, heti 3-szor 2 óra időtartamú.
6. Lakatos Katalin féle TSMT (Tervezett szenzomotoros tréning)
A terápia során a gyermekek egyre nehezedő, előre megtervezett mozgásos feladatsorokat hajtanak végre, melyek célja az idegrendszer újraszervezése, az elemi mozgások, az egyensúlyi rendszer, a téri észlelés, a dominancia kialakítása, a hiányok pótlása. A terápia során általában heti két alkalommal, kis csoportos keretben zajlanak a foglalkozások.
7. Porkolábné Balogh Katalin- komplex prevenciós mozgásprogram
A fejlesztőpedagógia alapjainak letétele fúződik Porlolábné Balogh Katalin nevéhez. Munkássága elsősorban az óvodáskori prevenció kialakításában jelentős, így mozgásprogramját elsősorban óvodákban, vagy fejlesztőpedagógusok által tartott óvodás prevenciós foglalkozásokon alkalmazzák, általában kiscsoportos keretben.
Ma számos művelődési ház, játszóház kínál óvis tornát, baba tornát, különböző zenés-mozgásos programot. Ezek nem egyenlőek a mozgásterápiás foglalkozásokkal, hiszen ott nagy létszámú csoportban, azonos programon vesznek részt a gyerekek, életkoruktól, mozgásfejlettségüktől, idegrendszeri érettségüktől függetlenül. Ezzel szemben a mozgásterápia egyénre szabott, vizsgálati eredményeken alapuló diagnózisra épül. Megadott időre kialakított egyéni fejlesztési terv alapján összeállított feladatsorokból áll, legalább 1-3 hónapra szóló terápiás időszak megtervezésével.
Hatása mélyebb szintre hat, ezért okozhat átmeneti zavarokat a gyermek érzelmi-akarati életében, megszakítása akár negatív következményekkel is járhat. Emiatt fontos, hogy megfelelően képzett szakember végezze.
Jó napot!
VálaszTörlésValahol hozzáférhető lenne teljes egészében az INNPP torna vagy minden alkalommal kénytelen vagyok 2-3 oldalnyi gyógypillantásért több ezer forintot fizetni, mert ez nagyon felháborít. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Aranka!
VálaszTörlésEgyik terápia sem hozzáférhető, bár nyilván itt-ott megszerezhető. De óva inteném attól, hogy megszerzett anyagokkal próbáljon otthon barkácsolni a saját gyermeke idegrendszerén! Nem tudom, hogy milyen gyógypillantásért és kinek fizet több ezer forintot. A terápiák az állami szakellátásban, korai fejlesztés és nevelési tanácsadás keretében ingyenesen hozzáférhetőek, bár ez a lehetőség sajnos az országon belül nagyon eltérő módon adott. A magánszférában az ellátásért - ebbe a diagnosztikai és a kontroll vizsgálatok is beletartoznak- fizetnie kell. A piac nagyon tág, mindenféle előfordul, csakúgy, mint az élet egyéb területén. Vannak, akik több ezer forintot fizetnek a jósnőnek is, hogy kivesse a kártyát:)
A magánorvosnál járva sem azt fizeti meg, hogy szépen írja fel a Kalmopirint, hanem azt a sok év alatt megszerzett szaktudást, amellyel az orvos mérlegeli a panaszait és kiválasztja a megfelelő gyógymódot. Ez lehet, hogy nem több néhány percnél, de sok-sok év alatt megszerzett tudást takar. Ugyanígy működik a terápiás ellátásban: van egy panasz, azzal kapcsolatosan zajlik egy vizsgálat és megszületik a diagnózis, majd a terápiás javaslat. Utána a kontrollvizsgálatok során a terapeuta feladata, hogy nyomon kövesse, az aktuális gyakorlatok milyen hatást váltanak ki, hogyan kell továbbmenni, mikor léphetünk tovább egy gyakorlatra. Ez különösen fontos olyan terápia esetén, mely az idegrendszerre hat és regresszív jellegű (visszamegy a csecsemőkori mozgásformákra). Természetesen a kontrollok alkalmával a terapeuta kikérdezi a szülőt arról, hogy mit tapasztalt a gyakorlás során, és elmondja, hogy mi miért történik, mire hat a gyakorlat. A gyermekkel való összes fejlesztő jellegű tevékenység akkor igazán hatékony, ha a szülő és a fejlesztő pedagógus (gyógypedagógus, terapeuta) együttműködésén alapszik. Ez egyfajta bizalmi kapcsolat, ami a gyermek fejlődését segíti. Amennyiben ez nincs meg, úgy maga a folyamat sérül. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő értse, mi miért történik a gyermekével. Még egyszer megjegyzem, hogy a magánellátásban ezért a tudásért fizetni kell, de ebben nincs semmi különös, már területen is így van ez. Fizet az ügyvédnek, a mérnöknek stb. De ha úgy érzi, a semmiért fizet, keressen egy Önnek megfelelőbb szakembert. Az INPP módszerben biztos nem kell gyógypillantásokért fizetnie, kérem tájékozódjon a módszerről az INPP hazai honlapján. Üdvözlettel, Zsuzsa